Kiadványok

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

Márkus Beáta: "Csak egy csepp német vér" - A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/1945

1944 utolsó napjaiban a Vörös Hadsereg civilek tízezreit hurcolta többéves kényszermunkára a Szovjetunióba állítólagos német származásuk okán. Az embertelen körülmények miatt az elszállított nők és férfiak mintegy egyharmada életét vesztette a fogság éveiben. A deportálások tényét a rendszerváltásig szinte teljes titoktartás övezte, s az átfógó, több szempontot érvényesítő tudományos feldolgozás azóta is váratott magára. E kötet a köznyelvben csak "malenkij robot"-ként ismert esemény részleteit tárja fel Magyarország deportálásban érintett összes régiójában. Olyan alapvető kérdésekre keres és ad választ, mint hogy hol, mikor, pontosan milyen szempontok alapján és hány főt hurcoltak el, illetve a szovjet katonák mellett milyen szerep jutott a magyar közigazgatásnak az akció végrehajtásában. 

 

 

 

 

 

Eiler Ferenc - Tóth Ágnes (szerk.): Magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek. Argumentum, Budapest, 2020.

A könyv a magyarországi németek történelmének elmúlt 100 évét tárgyalja, mégpedig annak egy eddig kevéssé kutatott aspektusára, a helyi szintre, a hétköznapok világára koncentrálva. A tanulmányok a következő témakörök egy-egy metszetét vizsgálják: miként viszonyultak a különböző kormányzatok, a közigazgatás, valamint a titkosszolgálatok a németek politikai aktivitásához, a magyarországi német szervezetek mobilizációs kísérleteihez, a német fiatalok megszervezésére irányuló törekvéseihez. Hogyan jellemezhetők az egyházak és a német kisebbség kapcsolata, az anyanyelvi oktatás gyakorlati megvalósítása, a kitelepítés és a malenkij robot kérdései, valamint az 1989/1990-et követő újrakezdés? Az elemzések rendre visszatérő megállapítása, hogy az olykor egyértelműen „kisebbségbarátnak” vagy éppen „kisebbségellenesnek” tűnő rendelkezések gyakorlatba való átültetésének alaposabb vizsgálata a szereplők olyan mozgatórugóit is feltárja, amelyek a téma iránt érdeklődő olvasót az első pillanatra talán egyértelműnek tűnő kép árnyalására késztethetik.

 

 

 

 

Málenkij robot. Fiatal kutatók kutatási eredményei / Malenki robot. Ergebnisse junger Forscher/Forscherinnen. Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs, 2019.

 

A kötet a 2018-as azonos nevű pécsi konferencia előadásainak írásos, szerkesztett változatát adja közre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tóth Ágnes (szerk.): Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944-1953. Quellen zur Geschichte der Deutschen in Ungarn 1944-1953. Argumentum, Budapest, 2018.

A második világháború végétől az 1950-es évek kezdetéig a magyarországi német kisebbség életében mélyreható változások következtek be. Ennek az időszaknak az eseményei – a jogfosztások, kisajátítások, kiutasítások, deportálások, belső telepítések – alapvető, máig ható fordulópontot jelentenek a magyarországi németek történelmében. A 400 korabeli dokumentumot tartalmazó kötet átfogóan mutatja be a magyarországi németek helyzetét a korszak bel- és külpolitikai folyamatainak összefüggéseiben. A részletes bevezető tanulmánynak, a dokumentumok összefoglalói magyar és német nyelvű közzétételének, valamint a függeléknek köszönhetően a forrásgyűjtemény jól hasznosítható az oktatásban, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy segítségével a témával foglalkozó kutatók konkrét aspektusokat vizsgálhassanak, s újabb kérdésfelvetésekkel ösztönözhessék a további kutatásokat.

Vom Ende des Zweiten Weltkriegs bis zum Beginn der 1950er Jahre traten im Leben der deutschen Minderheit in Ungarn tiefgreifende Veränderungen ein. Die Ereignisse in diesem Zeitraum – Entrechtung, Enteignung, Ausweisung, Deportation und Binnenumsiedlung – stellen eine grundlegende, bis in die Gegenwart nachwirkende Zäsur in der Geschichte der Ungarndeutschen dar. Die Quellenedition enthält 400 ausgewählte Quellen, die die Lage der Ungarndeutschen im Kontext der innen- und außenpolitischen Prozesse der damaligen Zeit umfassend darstellen. Dank dem einleitenden Aufsatz und den vor den Dokumenten veröffentlichten zweisprachigen Resümees bzw. Anlagen ist die Quellensammlung ein Arbeitsmittel, mit dessen Hilfe bestimmte Aspekte und Fragestellungen bei künftigen Forschungen zielgerichtet und vertieft untersucht werden können.

 

 

 

 

Gőzsy Zoltán – Gerhard Seewann: A parasztfelkelés Baranya vármegyében 1766-ban. Der Bauernaufstand im Komitat Baranya 1766. Kronosz Kiadó, Pécs, 2015.

„A 18. század közepén bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások arra indították a parasztságot, hogy válaszokat keressen és kapjon az okokról, és lépéseket tegyen a korábbi állapotok visszaállítására. Kommunikációs és jogorvoslati lehetőségeik azonban beszűkültek. A fokozódó terhek, a jogtalanság érzése, a változások mértéke, a bizonytalanság, valamint azok a hírek, hogy a jobbágykérdést az uralkodó kezelni kívánja, együttesen indították el azokat az elégedetlenségeket, amelyek viszonylag rövid időn belül az egész Dunántúlra kiterjedtek. A kötet azt mutatja be, milyen okok, összetevők játszottak szerepet a Baranya megyei parasztság mozgalmának elterjedésében, a társadalmi ellentétek eszkalálódásában, majd felkeléssé válásában. A szerzők részletesen ismertetik ennek az igen tanulságos eseménysornak a fontosabb elemeit és hatásmechanizmusait.”

 

 

 

 

 

 

 

 

Nóra Rutsch – Gerhard Seewann: Geschichte der Deutschen in Ungarn für die 9.-12. Klasse. Pécs, 2014.

„Dieses Buch bietet für den Unterricht an Gymnasien einen Leitfaden durch die Geschichte der Deutschen in Ungarn. Die Lektionen enthalten einen erzählenden Text (Narrativ), das im Allgemeinen auf der linken Buchseite zu lesen ist, während auf der rechten Seite Quellentexte, Porträts und Illustrationen, Karten, Diagramme und Aufgaben für die Schüler zu finden sind. Diese Beilagen dienen als Ergänzung zum erzählenden Text, um diesen besser zu verstehen.”

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

Gerhard Seewann: Geschichte der Deutschen in Ungarn I-II. Verlag Herder-Institut, Marburg, 2012.

„Gerhard Seewann több célt tűzött ki maga elé a magyarországi németek történetének feldolgozása kapcsán. Olyan korszakokon átívelő szintézist kívánt letenni az asztalra, amely az etnicitás- és identitáskutatás legújabb eredményeit felhasználva egyaránt szól a témával foglalkozó kutatóknak és a magyarországi német kisebbségnek, amelynek a megközelítési módja és részletessége lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek története más európai kisebbségek sorsával végre ténylegesen is összehasonlíthatóvá váljék, végül pedig a társadalmi hasznosulás közvetlen eredményeként a felhalmozott és több helyütt újragondolt ismeretek révén megteremti annak előfeltételét, hogy a jövőben valóban korszerű tankönyvek készülhessenek a magyarországi németek történetéről.” (Seewann, Gerhard: Geschichte der Deutschen in Ungarn. Ism.: Eiler Ferenc. Századok, 2013 (147/4), 1072-1075.)

 

 

 

 

 

 

Minderheiten und Mehrheiten in ihren Wechselbeziehungen im Südöstlichen Mitteleuropa. Festschrift für Gerhard Seewamm zum 65. Geburtstag. Ünnepi kötet Gerhard Seewann 65. születésnapjára. Szerk.: Vitári Zsolt. PTE, Pécs, 2009.

Magyar és német nyelvű írásokat tematikus blokkok szerint rendező tanulmánykötet Gerhard Seewann 65. születésnapja tiszteletére.